A b�ka �s a kagyl�

A t� fenek�n egy kagyl� �lt csendben, b�k�sen. Minden �jjel el�rehaladt egy keveset. Szeretett gy�ny�rk�dni a finom szinekben, amelyet a Hold f�nye a vizre rajzolt, ezer meg ezer szin�rnyalatra bontva.
Ugyanebben a t�ban �lt egy b�ka is, aki nem kev�ss� volt b�szke ugr�-�s �nekesi k�pess�g�re. Sok�ig r� se hederitett a kagyl�ra. Amikor azonban egyszer a kagyl� elhaladt mellette, megk�rdezte t�le: - Mit csin�lsz itt. Te n�ma cs�nyas�g?
Kiv�ncsian figyelte a kagyl� barna h�j�t �s sz�les l�bait. - Milyen cs�nya szined van - folytatta.
- N�zd, �n milyen sz�p z�ld vagyok - H�t igen, nem vagyok sz�p - mondta a kagyl� - de szeretem a viz ezernyi szin�t.
Mit csin�lsz itt, mozdulatlanul eg�sz nap a t� fenek�n? - Figyelek - v�laszolta a kagyl�.
- Mit figyelsz? - k�rdezte elk�pedve a b�ka.
- Nincs itt a hom�lyos vizben semmi k�l�n�s.
- A Hold csillog�s�t figyelem. Boldogan megtanuln�k festeni, �gy, ahogyan a Hold festi szineit a vizre. �s Te mit csin�lsz kedves b�ka?

- � - mondta a b�ka mik�zben kicsit felf�jta mag�t - �n nem vagyok a vizhez k�tve, �s nem kell eg�sz nap figyelnem. Nekem saj�t hangom van. �n �Nekelek, hires m�v�sz vagyok. M�g az emberek is csendben maradnak, hogy csod�s hangomat hallgass�k.
A kagyl� megcsod�lta a b�k�t. - Teh�t hires vagy - mondta elismer�en. - Nekem nincs hangom, �s nem ismer senki, rejt�zk�dve �lek itt. Tanulni szeretn�k, addig szeretn�m a viz csod�latos szineit szeml�lni, mig le nem tudom festeni �ket.
- Te meg a buta szeml�l�d�sed - mondta a b�ka t�relmetlen�l - Nincs itt semmi l�tnival�. T�l unalmas nekem itt - mondta a b�ka, �s egy  j�kora ugr�ssal kint is volt a vizb�l.
 Keresett mag�nak egy nagy pocsoly�t, �s r�kezdett brekeg�sre. �gy elemer�lt saj�t hangj�ban, hogy nem vette �szre a fel� k�zeled� nagy v�r�s l�bakat �s a piros, hegyes cs�rt, amely megragadta. L�tnotok kellett volna ekkor a b�k�t, hogy kap�l�zott! M�g egyszer visszahullott a f�re, �s siker�lt neki utols� erej�vel, �lete leghatalmasabb ugr�s�val a t�ba ugrani, le eg�szen a fenek�re, ahol pont a kagyl� mellett tal�lta mag�t.
- V�ge van a koncertnek? - k�rdezte BAR�TS�Gosan a kagyl�. A b�ka azonban nem tudott v�laszolni. Elakadt a szava.
Igy �ldeg�lt a kagyl� �s a b�ka a csendes t�ban m�g sok�ig, hasonl� p�rbesz�deket folytatva egym�ssal.
A kagyl� azonban f�radhatatlanul figyelt. �s amikor hal�la ut�n felnyitott�k, belsej�ben l�that�v� v�lt az ezerszin� gy�ngyh�z, amelyet senki se l�thatott, mig a kagyl� �lt. A gy�ngyh�zban ez�st gy�ngy csillogott, amely olyan volt, mint az �jszakai �gbolton vil�git� EZ�ST HOLD k�pm�sa.:..:

Elisabeth Klein

Manifesztum 48. sz�m - 2006 janu�r