A b�ka mindig b�ka marad

Milyen szerencs�s vagyok - mondta a b�ka, mik�zben t�k�rk�p�t csod�lta a v�z t�kr�ben -, gy�ny�r� sz�p vagyok, jobban �szom �s nagyobbat ugrom, mint b�rki m�s. Meg m�g z�ld is vagyok, �s a z�ld meg �ppen a kedvenc sz�nem. B�k�nak lenni a legszebb dolog a vil�gon.
- �s �n? - k�rdezte a kacsa - �n, ugye, h�feh�r vagyok. Engem nem tal�lsz sz�pnek?!
- Nem - mondta a b�ka -, mert te m�g egy icipicit sem vagy z�ld.
- Az nem, de viszont tudok rep�lni. Figyelj csak! - mondta a kacsa, �s sz�rnyra kapva n�h�ny k�rt �rt le a leveg�ben.
- Fantasztikus! Nagyszer�! - ki�ltotta a b�ka �szinte elragadtat�ssal - Tudod mit, �n is rep�lni akarok!
- Te azt nem tudsz!
Amikor a b�ka egyed�l maradt, hozz�fogott a rep�l�s gyakorl�s�hoz.
De m�g fel sem tudott emelkedni a f�ldr�l. Rettent�en csal�dottnak �rezte mag�t:
�n csak egy mihaszna b�ka vagyok, aki m�g rep�lni sem tud.
Hirtelen j� �tlete t�madt. Felm�szott egy dombocsk�ra, �s fel�rve, amint a kacsa tette, gyors nekifut�ssal k�sz�lt els� rep�l�s�re. Karjait kiterjesztve hatalmas ugr�ssal vetette mag�t a leveg�be - �s nagy csobban�ssal esett a foly�ba. De legal�bb otthon �rezte mag�t a v�zbe.
Ahogy kim�szott a v�zb�l, megl�tta a patk�nyt.
- Tudhatn�d - mondta a patk�ny -, hogy a b�k�k nem tudnak rep�lni.
- �s te, te tudsz?
- Term�szetesen nem , mert nincsenek sz�rnyaim. �n m�st tudok, p�ld�ul kiv�l� �p�t�sz vagyok.
De ez a b�k�t egy�ltal�n nem �rdekelte.
Ink�bb a parti sarat t�r� diszn�n�l �rdekl�d�tt, hogy az tud-e �szni?
- �szni? Isten ments, att�l biztosan rosszul lenn�k. De �n tudom a legfinomabb s�tem�nyt s�tni...!
- S�tni biztosan �n is kiv�l�an tudok - gondolta mag�ban a b�ka, �s sietve hazaindult, hogy bebizony�tsa nagyszer� k�pess�g�t. Amit csak h�rtelenj�ben tal�lt, egy tepsibe sz�rta �s betolta a forr� s�t�be.
- Na ugye, megy ez - mondta el�gedetten -, csod�latos lesz az �ze,
ha megs�lt.
De alig telt el p�r perc, fojtogat� f�st t�lt�tte be a konyh�j�t.
- H�t m�g s�tni sem tudok. �n csak egy mihaszna b�ka vagyok....- �s borzaszt�an elszomorodott.
Azt�n m�g szeretett volna a b�ka �gy olvasni, mint a ny�l, �s mivel sem olvasni, sem s�tni, sem rep�lni, sem �p�tkezni nem tudott, egyre boldogtalanabbnak �rezte mag�t.
- Ti mind sokkal okosabbak vagytok n�lam. �n semmit sem tudok, csak egy unalmas, egyszer� z�ld b�ka vagyok....- panaszkodott a ny�lnak.
- Ugyan, ugyan, te b�ka. �n sem tudok rep�lni meg s�tni, s�t m�g �szni sem tudok, mint te... mert �n ny�l vagyok. Te meg b�ka vagy. �s ez�rt szeret�nk mindny�jan t�ged....
Gondolataiba m�lyedve l�pett a b�ka a foly�hoz, hogy �jra megszeml�lje
t�k�rk�p�t.
- H�t ez vagyok �n. Egy z�ld b�ka, cs�kos f�rd�nadr�gban - �s egyszerre, maga sem tudta mi�rt, v�gtelen boldogs�g fogta el. �r�m�ben hatalmasat ugrott, amekkor�t csak a b�k�k tudnak.
Ez m�r szinte olyan volt, mintha rep�lne....